Leírás és Paraméterek
Nem az a punk, aki... címmel hiánypótló kötet jelent meg a magyar punkzene kialakulásáról, nyolcvanas évekbeli történetéről. A 420 oldalas könyvet háromszáz illusztráció teszi teljessé.
„Szándékunk nem feltétlenül a dokumentátori precizitás, hanem a 80-as évek magyar punkjának hangulati megjelenítése volt” – szerepel a kötet készítőinek ajánlójában.
A korabeli cikkeket, írásokat, fanzin-részleteket, fotókat, valamint újabb anyagokat is tartalmazó könyvet Rácz Mihály, Rupaszov Tamás és Máté Zsuzsa szerkesztette, mellettük interjúkat készített a kor szereplőivel Dragojlovics Péter, Ács-Tari Béla, Szabó Lehel és Szabó Balázs is.
„A punk a kádárizmusban. Zenészek, rajongók, gyűjtők, archivátorok, kazettakiadók mesélnek zenekaralapításról, hétköznapokról, bandázásról, megfigyelésekről, koncertekről és koncertezésről, külső-belső megélésekről, közös kalandokról, korabeli fesztiválokról, örömökről és hányattatásokról. Egy biztosan kiderül: ahány punk, annyi punkság” – olvasható a könyvben.
Mint a szerkesztők fogalmaztak, a Magyarországra a nyolcvanas évek elején bekúszó punkrock gyökerei a hetvenes évek közepére vezethetők vissza, miközben a műfaj 1977-ben vált igazán önállóvá, elsősorban Angliában és az Egyesült Államokban.
„ A zenekarok újszerű, nyers, lázadó hangzása éles ellentétben állt a kor kiművelt és intézményesített rockzenéjével. A 77-es punkjelenség kulturális és zenei forradalom volt. A dalok politikai kiábrándultsággal, társadalmi nyugtalansággal és a fiatalság lázadásával foglalkoztak. A 77-es punkhoz kapcsolódó divat és stílus: szakadt ruhák, bőrdzsekik, zenekari pólók és jellegzetes frizurák, mint a taréj vagy az élénken színezett haj” – emelik ki a szerkesztők.
A Trottel Books gondozásában megjelent kiadvány 91 magyar punkzenekar korabeli működését taglalja részletesen. Cikk és/vagy beszélgetés olvasható olyan kulcsfigurákkal, mint Molnár Gergely (Spions), Salamon András (URH), Bárdos Deák Ágnes (Kontroll Csoport), Magyar Péter (Invázió/Európa Kiadó), Máriás Béla (Tudósok), László Viktor (ETA/Sexepil), Para-Kovács Imre (Ideges Dögevők), Balatoni Boli Endre (Commando/T34/MarinaRevue/VHK), Tóth Miklós Max (Kretens), Jerabek Csaba (Fuck Off System), Benkő Zoltán Güzü (CPg), Juhász Mihály (Biztonsági Tanács), Papp György Zoltán (QSS/Marina Revue/Bandanas), Hadzsi Imre (Invázió/T34/Tizedes meg a Többiek), Pozsonyi Ádám (Kisangyal/Anyátok/Tekintetes Úr) vagy Lőrincz Sándor Lörke (Trottel/Marina/AMD).
Az írásokat eredeti dalszövegek egészítik ki, a könyvhöz tartozó különleges mellékletben a nyolcvanas évek magyar punkzenekarainak és tagjainak idővonala, „családfája” böngészhető át.
Kiadó | Trottel Records |
Megjelenés | 2024. május 21. |
Leírás
Nem az a punk, aki... címmel hiánypótló kötet jelent meg a magyar punkzene kialakulásáról, nyolcvanas évekbeli történetéről. A 420 oldalas könyvet háromszáz illusztráció teszi teljessé.
„Szándékunk nem feltétlenül a dokumentátori precizitás, hanem a 80-as évek magyar punkjának hangulati megjelenítése volt” – szerepel a kötet készítőinek ajánlójában.
A korabeli cikkeket, írásokat, fanzin-részleteket, fotókat, valamint újabb anyagokat is tartalmazó könyvet Rácz Mihály, Rupaszov Tamás és Máté Zsuzsa szerkesztette, mellettük interjúkat készített a kor szereplőivel Dragojlovics Péter, Ács-Tari Béla, Szabó Lehel és Szabó Balázs is.
„A punk a kádárizmusban. Zenészek, rajongók, gyűjtők, archivátorok, kazettakiadók mesélnek zenekaralapításról, hétköznapokról, bandázásról, megfigyelésekről, koncertekről és koncertezésről, külső-belső megélésekről, közös kalandokról, korabeli fesztiválokról, örömökről és hányattatásokról. Egy biztosan kiderül: ahány punk, annyi punkság” – olvasható a könyvben.
Mint a szerkesztők fogalmaztak, a Magyarországra a nyolcvanas évek elején bekúszó punkrock gyökerei a hetvenes évek közepére vezethetők vissza, miközben a műfaj 1977-ben vált igazán önállóvá, elsősorban Angliában és az Egyesült Államokban.
„ A zenekarok újszerű, nyers, lázadó hangzása éles ellentétben állt a kor kiművelt és intézményesített rockzenéjével. A 77-es punkjelenség kulturális és zenei forradalom volt. A dalok politikai kiábrándultsággal, társadalmi nyugtalansággal és a fiatalság lázadásával foglalkoztak. A 77-es punkhoz kapcsolódó divat és stílus: szakadt ruhák, bőrdzsekik, zenekari pólók és jellegzetes frizurák, mint a taréj vagy az élénken színezett haj” – emelik ki a szerkesztők.
A Trottel Books gondozásában megjelent kiadvány 91 magyar punkzenekar korabeli működését taglalja részletesen. Cikk és/vagy beszélgetés olvasható olyan kulcsfigurákkal, mint Molnár Gergely (Spions), Salamon András (URH), Bárdos Deák Ágnes (Kontroll Csoport), Magyar Péter (Invázió/Európa Kiadó), Máriás Béla (Tudósok), László Viktor (ETA/Sexepil), Para-Kovács Imre (Ideges Dögevők), Balatoni Boli Endre (Commando/T34/MarinaRevue/VHK), Tóth Miklós Max (Kretens), Jerabek Csaba (Fuck Off System), Benkő Zoltán Güzü (CPg), Juhász Mihály (Biztonsági Tanács), Papp György Zoltán (QSS/Marina Revue/Bandanas), Hadzsi Imre (Invázió/T34/Tizedes meg a Többiek), Pozsonyi Ádám (Kisangyal/Anyátok/Tekintetes Úr) vagy Lőrincz Sándor Lörke (Trottel/Marina/AMD).
Az írásokat eredeti dalszövegek egészítik ki, a könyvhöz tartozó különleges mellékletben a nyolcvanas évek magyar punkzenekarainak és tagjainak idővonala, „családfája” böngészhető át.